Press "Enter" to skip to content

Színhőmérséklet

A színhőmérséklet fogalmával talán akkor találkoztunk először (a fizikaórán kívül), amikor először volt dolgunk fénycsővel, kompakt fénycsővel vagy LED izzóval.
Míg manapság a LED izzók színhőmérséklete is állítható, kezdetben ezek igen kékes, “hideg” színűek voltak, a megszokott izzószálas világításhoz képest.

A színhőmérsékletet  az ideális fekete test izzásakor kibocsátott fény színével jellemezzük (Az Edison-féle izzószálas izzó megközelítőleg ideális fekete testként  működik) és Kelvin a mértékegysége.

Az izzószálas izzók hőmérséklete  3000 K körül  van, ez meleg fény, a 4000  környékén a semleges tartomány van, míg a 6000 K  fölött már hideg fényről beszélünk. Viszonyításképpen a nap színhömérséklete megközelítőleg 5500K, az égbolt pedig 6000K-től egészen 60000 K -ig változhat.

A magasabb színhőmérsékletű, hideg fények alkalmasabbak munkavégzésre, a konyhában például, mert szemünk ezt élesebbnek látja, míg az alacsonyabb színhőmérsékletű, melegebb fények alkalmasabbak az étkezés, társasági események során a lágyabb vonalak és árnyékok miatt.

Ha megközelítőleg azonos távolságban és azonos fényerővel világító, de különböző színhőmérsékletű fényforrások világítanak meg egy testet, az  színes árnyékokhoz és rossz színérzékeléshez vezet.

Fontos ezért, hogy a megfelelő  eseményhez a megfelelő színhőmérsékletet alkalmazzuk.